Lépcsőn felfelé még alig érezhető, lefelé viszont már minden lépésnél jelentkezik. Vagy sík talajon nincs különösebb panasz, néhány emelet után mégis fájni kezd a térd.

Sokan ilyenkor rögtön arra gondolnak, hogy „biztos kopás”, pedig a lépcsőzéskor jelentkező térdfájdalomnak többféle oka lehet.

Miért fájhat éppen lépcsőzéskor?

Lépcsőzés közben a térd nagyobb hajlításban dolgozik, mint egyszerű járáskor.

Emiatt nagyobb erők hatnak az ízületre, különösen a térdkalács és a combcsont közötti területen.

Ez önmagában természetes, és nem jelent betegséget.

Panasz akkor jelentkezhet, ha a térd aktuális terhelhetősége nincs összhangban azzal a terheléssel, amelyet el kell viselnie.

Ebben szerepet játszhat korábbi sérülés, az izomerő, a mozgásminta, a testsúly, a sportterhelés vagy akár az aktivitás hirtelen növekedése is.

Mi állhat a háttérben?

Térdkalács körüli fájdalom

Gyakori ok a térdkalács és a combcsont közötti, úgynevezett patellofemoralis területhez kapcsolódó panasz.

A fájdalom jellemzően a térd elülső részén vagy a térdkalács mögött érezhető, és gyakran erősödik:

• lépcsőzéskor,
• guggoláskor,
• hosszabb ülés után felálláskor,
• sportolás során.

Fiatalabb, aktív embereknél is gyakori, és nem jelenti automatikusan azt, hogy porckopás áll a háttérben.

Ízületi porckopás

Porckopás esetén is jelentkezhet fájdalom lépcsőzéskor, főként középkorú vagy idősebb korban.

Társulhat hozzá merevség, mozgásbeszűkülés, duzzanat vagy terhelésre fokozódó fájdalom.

Fontos azonban, hogy a röntgenen látható kopás mértéke és a panaszok erőssége nem mindig jár együtt.

Ezért nem önmagában a leletet kell kezelni, hanem azt is meg kell érteni, hogyan működik a térd a mindennapokban. A porckopás jelentéséről és a panaszokkal való kapcsolatáról a „Mit jelent az ízületi porckopás?” című Tudástár-cikkben írtam részletesebben.

Meniscus eredetű panasz

A térd belső vagy külső oldalán jelentkező fájdalom hátterében meniscusprobléma is állhat.

Erre utalhat, ha:

• a fájdalom egy jól meghatározható ponton jelentkezik,
• csavaró mozdulat rontja,
• a térd akad vagy elkap,
• duzzanat is kialakul.

Nem minden meniscuseltérés igényel műtétet.

A tünetek, a sérülés jellege, az életkor és a térd működése együtt határozza meg a kezelést.

Ín- vagy izomeredetű panasz

Nem minden térdfájdalom magából az ízületből ered.

A térd körüli izmok és inak is túlterhelődhetnek, például ha valaki hirtelen többet sportol, hosszabb kihagyás után tér vissza a mozgáshoz, vagy jelentősen megváltoztatja a megszokott terhelését.

Ha a térdfájdalom elsősorban futás, edzés, ugrás vagy más sportterhelés során jelentkezik, a „Sporttal összefüggő térdfájdalom” című cikkben ezt a kérdést részletesebben is körüljárom.

Nem mindig csak a térdet kell nézni

A térd működését a csípő, a boka és az egész alsó végtag mozgása is befolyásolja.

Ha például a csípő körüli izmok gyengébbek, a boka mozgása beszűkült, vagy megváltozik a láb terhelése, az a térdre jutó erőket is módosíthatja.

Ezért egy ortopédiai vizsgálat során nemcsak azt érdemes megkeresni, pontosan hol fáj, hanem azt is, hogyan működik az egész alsó végtag terhelés közben.

Mire érdemes figyelni?

Hasznos megfigyelni:

• felfelé vagy lefelé lépcsőzéskor fáj-e jobban,
• a térd elején, belső vagy külső oldalán jelentkezik-e,
• sík talajon is van-e panasz,
• duzzad-e a térd,
• jelentkezik-e akadás vagy bizonytalanságérzés,
• sport vagy nagyobb terhelés után rosszabbodik-e,
• mennyi ideje áll fenn.

Ezek az információk sokat segíthetnek annak megértésében, mi állhat a háttérben.

Mikor érdemes ortopéd orvoshoz fordulni?

Érdemes kivizsgálást kérni, ha a fájdalom:

• több héten át fennáll,
• rendszeresen visszatér,
• egyre kisebb terhelésre is jelentkezik,
• korlátozza a járást, sportot vagy a mindennapi tevékenységeket,
• duzzanattal, akadással vagy instabilitásérzéssel társul,
• korábbi térdsérülés után alakult ki.

A fizikális vizsgálat alapján lehet eldönteni, szükség van-e további vizsgálatra.

Nem minden térdfájdalomhoz szükséges azonnal MRI.

Sok esetben már a panasz részletes átbeszélése és a fizikális vizsgálat is jelentős információt ad.

Ha képalkotás indokolt, annak típusát a feltételezett probléma alapján érdemes megválasztani. Arról, hogy mikor lehet szükség röntgenre és mikor MRI-re, a „Röntgen vagy MRI – mikor melyik vizsgálat szükséges?” című Tudástár-cikkben írtam részletesebben.

Mikor érdemes mielőbb orvoshoz fordulni?

Mielőbbi vizsgálat indokolt, ha:

• a térd jelentősen megduzzad,
• sérülés után nem terhelhető,
• hirtelen elakad és nem mozgatható megfelelően,
• kifejezett instabilitás jelentkezik,
• erős fájdalomhoz láz vagy általános rosszullét társul,
• a tünetek gyorsan romlanak.

Ezek nem feltétlenül jelentenek súlyos problémát, de nem érdemes velük hosszasan várni.

Mit lehet addig tenni?

Ha a panasz enyhe, és nincs figyelmeztető tünet, átmenetileg érdemes csökkenteni azt a terhelést, amely egyértelműen kiváltja a fájdalmat.

Ez azonban nem feltétlenül jelent teljes pihenést.

Gyakran jobb megoldás:

• a terhelés ideiglenes módosítása,
• a fájdalmat nem fokozó mozgás fenntartása,
• majd a terhelés fokozatos visszaépítése.

A tartós teljes kímélet az izmok gyengüléséhez és a térd terhelhetőségének további csökkenéséhez vezethet. A hosszabb távú terhelhetőség és megelőzés szempontjairól a „Mit lehet tenni az ízületi fájdalmak megelőzéséért?” című cikkben olvashat részletesebben.

Ortopédiai szemlélet

A lépcsőzéskor jelentkező térdfájdalom nem diagnózis, hanem tünet.

Ugyanaz a panasz több különböző háttérfolyamatból kialakulhat.

Ezért nem célszerű kizárólag a fájdalom helyére vagy egy képalkotó lelet egyetlen eltérésére koncentrálni.

Számomra a vizsgálat célja annak megértése, hogy mi váltja ki a panaszt, hogyan működik a térd terhelés közben, és mi szükséges ahhoz, hogy újra jól terhelhető legyen.

Gyakori kérdések

Ha lépcsőzéskor fáj a térdem, biztosan porckopásom van?

Nem.

A porckopás csak az egyik lehetséges ok. Patellofemoralis eredetű fájdalom, meniscusprobléma, illetve izom- vagy íneredetű panasz is állhat a háttérben.

Miért fájhat lefelé jobban?

Lefelé haladáskor a térdnek kontrollálnia kell a test süllyedését, miközben jelentős terhelés éri a térdkalács körüli területet.

Emiatt bizonyos panaszok lefelé lépcsőzéskor erősebbek lehetnek.

Kell MRI, ha lépcsőzéskor fáj a térdem?

Nem feltétlenül.

A szükséges képalkotó vizsgálatot a panaszok és a fizikális vizsgálat alapján érdemes kiválasztani.

Szabad mozogni, ha fáj a térdem?

Ez a panasz okától és erősségétől függ.

Enyhébb túlterhelésnél gyakran jobb a terhelés módosítása, mint a teljes mozgásmegvonás.

Tartós vagy romló fájdalom esetén érdemes kivizsgálni az okot.

Összefoglalás

A lépcsőzéskor jelentkező térdfájdalom önmagában még nem mondja meg, mi áll a háttérben.

A fájdalom helye, a kiváltó mozgás, a terhelés jellege és a térd működése együtt segít megtalálni az okot.

Nem az a cél, hogy mindenáron elkerüljük a lépcsőt, hanem hogy megértsük, miért vált ki panaszt, és hogyan lehet újra jól terhelhetővé tenni a térdet.

Kapcsolódó cikkek