Sok szülő figyel fel arra, hogy gyermeke gyakrabban elesik, mint a kortársai.

Futás közben.

Az udvaron.

Sportoláskor.

Vagy egyszerűen séta közben is.

Sokszor ilyenkor felmerül a kérdés:

Ez még normális?

Egyszerű ügyetlenségről van szó?

Vagy valamilyen mozgásszervi probléma állhat a háttérben?

A legtöbb esetben az elesések a fejlődés természetes részét jelentik.
Bizonyos helyzetekben azonban érdemes alaposabban is megvizsgálni az okokat.

NEM MINDEN GYAKORI ELESÉS JELENT PROBLÉMÁT

A gyermekek mozgáskoordinációja folyamatosan fejlődik.
Különösen kisebb életkorban teljesen természetes, hogy a mozgás még kevésbé
összehangolt.

A növekedés során a testarányok is folyamatosan változnak.
A szervezetnek időre van szüksége ahhoz, hogy ehhez alkalmazkodjon.
Más esetekben azonban a gyakori elesések mögött olyan eltérés is állhat, amelyet érdemes
kivizsgálni.

MI ÁLLHAT A HÁTTÉRBEN?

Életkori sajátosságok
Kisgyermekkorban a gyakori elesések önmagukban még nem feltétlenül jelentenek
problémát.

A mozgáskoordináció és az egyensúly folyamatosan fejlődik.
Az életkor figyelembevétele ezért mindig fontos.

Mozgáskoordináció fejlődése
Egyes gyermekek mozgása lassabban válik magabiztossá.
Előfordulhat, hogy futás, ugrás vagy irányváltás közben bizonytalanabbak.
Ez önmagában még nem feltétlenül kóros.

Lábállási és terhelési eltérések
Bizonyos ortopédiai eltérések befolyásolhatják a járást.
Például:

• fokozott befelé forduló lábtartás
• bizonyos lábállási eltérések
• lúdtalp bizonyos formái
• vagy a terhelés megváltozása

Ezek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a gyermek könnyebben megbotlik vagy elesik.

Izomerő és egyensúly

A megfelelő izomerő és egyensúly fontos szerepet játszik a stabil mozgásban.
Ha ezek fejlődése eltér az átlagostól, a mozgás bizonytalanabbá válhat.

Fáradtság és túlterhelés

Előfordulhat, hogy a gyermek főként hosszabb játék vagy sportolás végén kezd gyakrabban
elesni.

Ilyenkor a fáradtság és a csökkenő koncentráció is szerepet játszhat.

NEM CSAK AZ ELESÉS A FONTOS

Gyermekortopédiai szempontból nem önmagában az a kérdés, hogy hányszor esik el a
gyermek.
Legalább ilyen fontos:
Milyen helyzetekben történik?
Mindig ugyanúgy?
Csak sport közben?
Vagy hétköznapi járás során is?
Kíséri-e fájdalom?
A mozgás teljes mintázata sokszor többet elárul, mint maga az elesés.

MIRE ÉRDEMES FIGYELNI?

Érdemes megfigyelni:

• milyen gyakran történik az elesés
• ugyanazt a lábát érinti-e
• társul-e fájdalommal
• megváltozott-e a járása
• jelentkezik-e sántítás
• sportolás közben vagy a hétköznapokban is előfordul-e

Ezek az információk sokat segíthetnek a kivizsgálás során.

MIKOR JAVASOLT GYERMEKORTOPÉDIAI VIZSGÁLAT?

Érdemes gyermekortopédiai vizsgálatot kérni:

• ha az elesések rendszeresen ismétlődnek
• ha a járás megváltozik
• ha fájdalom is jelentkezik
• ha a gyermek kerüli a mozgást
• vagy ha a szülő úgy érzi, hogy a mozgása eltér a korábban megszokottól

MIKOR SZÜKSÉGES MIELŐBBI KIVIZSGÁLÁS?

Fontos mielőbb orvoshoz fordulni:

• sérülést követő terhelhetetlenség esetén
• jelentős duzzanatnál
• látható deformitás esetén
• tartós sántításnál
• erős fájdalom jelentkezésekor
• vagy ha az elesések mellett a mozgásfejlődés elmaradása, egyensúlyzavar vagy egyéb
  szokatlan tünetek is jelentkeznek

MIT ÉRDEMES KERÜLNI?

Érdemes kerülni:

• az internetes öndiagnózist
• a panaszok tartós figyelmen kívül hagyását
• a gyermek indokolatlan mozgáskorlátozását
• valamint azt, hogy minden elesést automatikusan a növekedésnek tulajdonítsunk

A legtöbb esetben a gyakori elesések mögött nem áll súlyos probléma.
Ha azonban a panasz tartósan fennáll vagy más tünetek is társulnak hozzá, érdemes
szakemberhez fordulni.

GYERMEKORTOPÉDIAI SZEMLÉLET

A gyakori elesés önmagában még nem diagnózis.
A gyermek fejlődő mozgásszervrendszerét mindig életkorának, mozgásfejlődésének és
terhelésének megfelelően érdemes értékelni.
A cél nem csupán annak megállapítása, hogy elesik-e.
Hanem annak megértése is, hogyan mozog, hogyan terhelődik, és megfelelően fejlődik-e a
mozgásrendszere.

GYAKORI KÉRDÉSEK

Normális, ha egy kisgyermek gyakran elesik?
Bizonyos életkorban igen.
A mozgáskoordináció folyamatos fejlődése miatt ez természetes jelenség lehet.

A lúdtalp okozhat gyakoribb elesést?
Bizonyos esetekben a láb terhelésének megváltozása hozzájárulhat a mozgás
bizonytalanságához.

Mikor érdemes aggódni?
Ha az elesések gyakoriak, fájdalommal járnak, sántítás jelentkezik vagy a gyermek mozgása
megváltozik.

Szükség lehet képalkotó vizsgálatra?
Bizonyos esetekben igen.
Ennek szükségességéről a fizikális vizsgálat alapján lehet dönteni.

ZÁRÁS

A gyermekek gyakori elesése sok esetben a fejlődés természetes része.

Ha azonban az elesések rendszeresen ismétlődnek, fájdalommal járnak vagy a mozgás
megváltozik, érdemes a háttérben álló okokat is tisztázni.

A megfelelő ellátás nemcsak annak megítéléséről szól, hogy miért esik el a gyermek.

Hanem annak megértéséről is, hogy mozgása, egyensúlya és terhelése megfelelően
alkalmazkodik-e a fejlődése során.