Futás közben még csak enyhén érezhető, edzés után viszont már jobban fáj. Máskor egy ugrás, guggolás vagy irányváltás váltja ki, esetleg csak másnap jelentkezik a panasz.

Sport mellett a térdfájdalom gyakori, de nem mindig ugyanaz áll a hátterében.

Miért fájhat a térd sportolás közben?

Sport közben a térd nem egyszerűen hajlik és nyúlik.

Futásnál, ugrásnál, guggolásnál vagy irányváltásnál egyszerre kell terhelést viselnie, stabilizálnia és továbbítania az erőt a csípő és a boka között.

A térdet tehát mindig az egész alsó végtag működésével együtt érdemes nézni.

Panasz akkor jelentkezhet, ha a terhelés meghaladja azt, amit a térd és a környező szövetek éppen jól tolerálnak.

A sport közben jelentkező fájdalom ezért önmagában nem jelenti azt, hogy a térd „tönkrement” vagy biztosan megsérült.

A fájdalom és a valódi szöveti sérülés közötti különbségről a „Mi a különbség fájdalom és sérülés között?” című Tudástár-cikkben írtam részletesebben.

Mi állhat a háttérben?

Túl gyors terhelésnövekedés

Az egyik leggyakoribb helyzet, amikor valaki rövid idő alatt jelentősen növeli az edzésterhelést.

Ilyen lehet például:

• több futott kilométer,
• gyakoribb edzés,
• nagyobb intenzitás,
• több ugrás vagy sprint,
• új sportág elkezdése,
• hosszabb kihagyás utáni gyors visszatérés.

Ilyenkor előfordulhat, hogy a szervezet alkalmazkodása nem tud lépést tartani a terhelés növekedésével.

Ez nem feltétlenül jelent szöveti sérülést.

A túlterhelés és a terhelhetőség kapcsolatáról a „Mit jelent a túlterhelés valójában?” című Tudástár-cikkben írtam részletesebben.

Térdkalács körüli fájdalom

Sportolóknál gyakori, hogy a fájdalom a térdkalács körül vagy mögött jelentkezik.

Jellemző lehet:

• futás közbeni vagy utáni fájdalom,
• guggolásnál jelentkező panasz,
• lépcsőzéskor fokozódó érzékenység,
• hosszabb ülés után jelentkező kellemetlenség.

Ilyenkor nemcsak magát a térdet érdemes vizsgálni, hanem a csípő működését, az alsó végtag tengelyét, az izomerőt és az adott sport terhelési mintázatát is.

A lépcsőzéshez kötődő térdfájdalomról a „Térdfájdalom lépcsőzéskor – mit jelent?” című Tudástár-cikkben olvashat részletesebben.

Ínterhelés

Futás, ugrás és ismételt nagy erőkifejtés mellett a térd körüli inak is érzékennyé válhatnak.

Gyakori például, hogy a térdkalács alatti terület fáj ugrások, sprint vagy guggolás során.

Máskor a combfeszítő ín környezetében jelentkezik a panasz.

Az ínproblémák egyik fontos sajátossága, hogy sokszor jól összefüggnek a terhelés mennyiségével.

Lehet, hogy a sportoló a bemelegítés elején még érez fájdalmat, mozgás közben átmenetileg javul, majd edzés után ismét fokozódik.

Meniscus vagy más ízületen belüli képlet érintettsége

Irányváltással, csavaró mozdulattal vagy sérüléssel kapcsolatban felmerülhet az ízületen belüli képletek, például a meniscus érintettsége is.

Az ízületen belüli képletek érintettségére jobban felhívhatja a figyelmet, ha a fájdalomhoz:

• duzzanat,
• elakadásérzés,
• kattogással társuló fájdalom,
• bizonytalanságérzés,
• vagy egy konkrét csavaró sérülés társul.

Ugyanakkor nem minden kattogás vagy ropogás jelent meniscussérülést.

A tüneteket mindig együtt kell értékelni.

Korábbi sérülés utáni csökkent terhelhetőség

Előfordulhat, hogy egy korábbi térdsérülés után a hétköznapi mozgás már panaszmentes, de sport közben a térd még nem bírja a korábbi terhelést.

Ilyenkor szerepet játszhat:

• az izomerő csökkenése,
• a mozgáskontroll változása,
• a terheléstől való óvatosság,
• vagy az, hogy túl gyors volt a visszatérés.

A sporthoz való visszatérés ezért nemcsak azt jelenti, hogy a térd már nem fáj nyugalomban.

Az is fontos, hogy újra képes legyen biztonságosan elviselni az adott sport terhelését.

Ízületi kopás mellett jelentkező panasz

Középkorú vagy idősebb sportolóknál előfordulhat, hogy a térdben már láthatók kopásos eltérések.

Ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy sportolni nem szabad.

A panaszokat sokszor inkább a terhelés mennyisége, az aktuális állapot, az izomerő és a mozgás minősége határozza meg.

A porckopás jelentéséről a „Mit jelent az ízületi porckopás?” című Tudástár-cikkben írtam részletesebben.

Nem csak azt érdemes nézni, hogy fáj-e

Sporttal összefüggő térdfájdalomnál különösen fontos a terhelési minta.

Érdemes megfigyelni:

• melyik mozdulat váltja ki,
• az edzés elején vagy végén jelentkezik-e,
• hány kilométer vagy mennyi ismétlés után kezdődik,
• edzés után mennyi ideig tart,
• másnapra megszűnik-e,
• csökken-e a teljesítmény,
• változott-e az edzésmennyiség az utóbbi hetekben.

Sokszor nem maga a sport a probléma, hanem az, hogy a térd aktuális terhelhetőségéhez képest túl sok vagy túl gyorsan növelt terhelést kap.

Miért fontos a csípő, a boka és az izomerő?

A térd a csípő és a boka között helyezkedik el, ezért működését az egész alsó végtag befolyásolja.

Futásnál vagy ugrásnál számít például:

• a csípő körüli izmok ereje,
• a combizom működése,
• a boka mozgástartománya,
• a láb kontrollja,
• a törzs stabilitása,
• és a mozgás technikája.

Ez nem azt jelenti, hogy minden térdfájdalom „máshonnan ered”.

Azt jelenti, hogy a térd terhelését nem lehet teljesen elszigetelten értelmezni.

Mire érdemes figyelni?

Hasznos lehet megfigyelni:

• pontosan hol fáj a térd,
• futás, ugrás, guggolás vagy irányváltás váltja-e ki,
• volt-e konkrét sérülés,
• megduzzad-e edzés után,
• jelentkezik-e elakadás vagy instabilitásérzés,
• egyre kisebb terhelésre kezd-e fájni,
• mennyi idő alatt nyugszik meg edzés után,
• romlott-e a sportteljesítmény,
• változott-e az edzésterhelés.

A terhelésre és nyugalomban jelentkező fájdalom különbségeiről a „Mit jelent, ha terhelésre fáj – és ha nyugalomban?” című Tudástár-cikkben olvashat részletesebben.

Mikor érdemes ortopéd orvoshoz fordulni?

Érdemes kivizsgálást kérni, ha:

• a fájdalom több héten keresztül fennáll,
• rendszeresen visszatér sportoláskor,
• egyre kisebb terhelés is kiváltja,
• duzzanat jelentkezik,
• csökken a térd mozgástartománya,
• bizonytalanság- vagy elakadásérzés jelentkezik,
• a fájdalom miatt jelentősen vissza kell venni a sportból,
• vagy egy korábbi sérülés után nem sikerül visszatérni a megszokott terheléshez.

A térdfájdalom általános kivizsgálási szempontjairól a „Térdfájdalom – mikor érdemes ortopéd orvoshoz fordulni?” című Tudástár-cikkben írtam részletesebben.

Mikor érdemes mielőbb orvoshoz fordulni?

Gyorsabb vizsgálat indokolt lehet, ha:

• sérülés után a térd nem terhelhető,
• gyorsan jelentős duzzanat alakul ki,
• a térd láthatóan deformálódott,
• teljesen elakad, és nem mozgatható rendesen,
• hirtelen jelentős instabilitás alakult ki,
• erős fájdalomhoz láz, bőrpír vagy általános rosszullét társul.

Ilyen helyzetekben nem érdemes egyszerű sporttúlterhelésként kezelni a panaszt.

Szükséges mindig MRI?

Nem.

A sporttal összefüggő térdfájdalom jelentős részénél a részletes kikérdezés és fizikális vizsgálat adja az első fontos információkat.

Képalkotó vizsgálatra akkor lehet szükség, ha:

• sérülés gyanúja merül fel,
• az ízület belső képleteinek eltérése valószínű,
• a panasz tartós vagy szokatlan,
• vagy az eredmény várhatóan befolyásolja a kezelési döntést.

Nem minden sportoló térdfájdalmának első vizsgálata az MRI.

Mit lehet addig tenni?

A sport teljes elhagyása nem minden esetben szükséges.

Sokszor jobb megoldás a terhelés átmeneti módosítása.

Ez jelentheti például:

• az edzésmennyiség csökkentését,
• a fájdalmat leginkább kiváltó gyakorlatok átmeneti visszafogását,
• a futótáv vagy intenzitás mérséklését,
• több regenerációs idő beiktatását,
• majd a terhelés fokozatos visszaépítését.

A teljes pihenés hosszabb távon csökkentheti az erőt és a terhelhetőséget, ezért nem automatikusan ez a legjobb megoldás.

A hosszabb távú megelőzésről a „Mit lehet tenni az ízületi fájdalmak megelőzéséért?” című Tudástár-cikkben olvashat részletesebben.

Mikor lehet visszatérni teljes terheléshez?

Nem feltétlenül akkor, amikor a fájdalom teljesen eltűnik.

A sporthoz való visszatérésnél azt is érdemes nézni, hogy:

• visszatért-e a megfelelő mozgástartomány,
• helyreállt-e az izomerő,
• jól tolerálja-e a térd az egyre növekvő terhelést,
• sportágspecifikus mozgások során stabil-e,
• és hogyan reagál a térd az edzést követő órákban, illetve másnap.

A cél nem egyszerűen a fájdalommentesség, hanem a sporthoz szükséges terhelhetőség visszaépítése.

Ortopédiai szemlélet

Sportolóknál könnyű két szélsőség között gondolkodni: vagy „nem szabad terhelni”, vagy „rá kell edzeni”.

A legtöbb helyzet ennél árnyaltabb.

Számomra az a fontos, hogy megértsük, melyik terhelés váltja ki a panaszt, mit bír jelenleg a térd, és hogyan lehet biztonságosan visszaépíteni azt a terhelhetőséget, amelyre az adott sporthoz szükség van.

Nem minden fájdalom jelent sérülést, de a tartósan figyelmen kívül hagyott fájdalom sem jó edzésterv.

Gyakori kérdések

Szabad tovább sportolni, ha fáj a térdem?

Ez a fájdalom jellegétől és okától függ.

Enyhébb túlterheléses panasz esetén sokszor nem szükséges teljesen leállni, de a terhelést célszerű átmenetileg módosítani.

Ha futás után fáj a térdem, biztosan porckopásom van?

Nem.

Fiatal és aktív embereknél számos más ok – például túlterhelés, térdkalács körüli panasz vagy ínérzékenység – is állhat a háttérben.

Mit jelent, ha edzés közben javul, utána viszont ismét fáj?

Ez bizonyos túlterheléses és íneredetű panaszoknál előfordulhat.

Önmagában azonban ez sem jelent pontos diagnózist. Fontos, hogyan reagál a térd az edzés utáni órákban és másnap.

Kell MRI sportolás közben jelentkező térdfájdalomnál?

Nem feltétlenül.

A képalkotás szükségességét a panasz jellege, a sérülés mechanizmusa és a fizikális vizsgálat alapján érdemes eldönteni.

A teljes pihenés gyorsabban meggyógyítja a térdet?

Nem minden esetben.

A túlzott kímélet csökkentheti az izomerőt és a terhelhetőséget. Sok panasz esetén inkább az átmenetileg módosított, majd fokozatosan visszaépített terhelés a célszerű.

Összefoglalás

A sporttal összefüggő térdfájdalomnak többféle oka lehet.

A panasz megértéséhez fontos tudni, milyen mozgás váltja ki, hogyan változott az edzésterhelés, van-e duzzanat vagy instabilitás, és hogyan reagál a térd a terhelést követően.

Nem az a cél, hogy a fájdalom miatt automatikusan abbahagyjuk a sportot, hanem hogy megértsük, miért vált fájdalmassá a terhelés, és hogyan lehet a térdet újra biztonságosan felkészíteni arra, amit a sport megkövetel.

Kapcsolódó cikkek