Sok szülőben már akkor felmerül a gyógytorna gondolata, amikor azt látja, hogy a gyermek „rosszul tartja magát”, egyik válla magasabban áll, vagy felmerül a gerincferdülés lehetősége.

Máskor éppen ellenkezőleg: a gyermeknek nincs fájdalma, ezért kérdésesnek tűnik, szükség van-e egyáltalán tornára.

Nem ugyanaz a tartáshiba és a gerincferdülés

A két kifejezést gyakran egymás helyett használják, pedig nem ugyanazt jelentik.

Tartáshibánál a gyermek testhelyzete megváltozhat például fáradtság, hosszabb ülés, kevés mozgás vagy nem megfelelő izomkontroll miatt.

Ilyenkor a tartás sokszor aktívan korrigálható.

A valódi gerincferdülés, vagyis scoliosis ezzel szemben a gerinc térbeli eltérése, amelyhez a csigolyák rotációja és a törzs aszimmetriája is társulhat.

Éppen ezért nem ugyanaz a gyógytorna szükséges egy egyszerű tartáshibánál és egy strukturális gerincferdülésnél.

A kettő közötti különbségről a „Tartáshibák gyermekkorban – mikor kell vele foglalkozni?” című Tudástár-cikkben írtam részletesebben.

Mikor lehet hasznos gyógytorna tartáshiba esetén?

Tartáshiba esetén a gyógytorna célja elsősorban a funkció javítása.

Segíthet például:

• javítani a törzs izomzatának állóképességét,
• fejleszteni a testtudatot,
• javítani a mozgáskontrollt,
• növelni a vállöv és a törzs mozgékonyságát,
• kialakítani jobb mozgási szokásokat,
• és támogatni a rendszeres fizikai aktivitást.

Ilyenkor nem az a cél, hogy a gyermeket egész nap arra figyelmeztessük, hogy „húzza ki magát”.

Sokkal fontosabb, hogy a megfelelő testhelyzet ne csak tudatos erőfeszítéssel, hanem egyre természetesebben is fenntartható legyen.

Mikor lehet szükséges gyógytorna gerincferdülés esetén?

Valódi gerincferdülésnél a helyzet összetettebb.

A torna szükségessége függhet többek között:

• a görbület mértékétől,
• a görbület típusától,
• a gyermek életkorától,
• attól, mennyi növekedés várható még,
• és attól, hogyan változik az eltérés az idő során.

Bizonyos esetekben célzott, scoliosis-specifikus gyógytorna javasolt.

Más esetben elegendő lehet a rendszeres követés és a megfelelő fizikai aktivitás, míg nagyobb vagy romló görbületnél további kezelés is szükségessé válhat.

A gerincferdülés általános megítéléséről a „Gerincferdülés gyermekeknél – mire figyeljenek a szülők?” című Tudástár-cikkben olvashat részletesebben.

Minden gerincferdülésnél kell gyógytorna?

Nem minden esetben, és ha szükséges, annak formája és intenzitása sem minden gyermeknél azonos.

Egy enyhe, stabil eltérésnél más lehet a teendő, mint egy olyan görbületnél, amely a gyors növekedési időszakban fokozódik.

Ezért nem elegendő csak azt tudni, hogy „van egy kis gerincferdülés”.

Fontos azt is megítélni:

• milyen típusú az eltérés,
• mekkora a görbület,
• változik-e,
• és mennyi növekedés van még hátra.

A kezelés nem önmagában a diagnózis nevéhez, hanem az adott gyermek állapotához igazodik.

Mikor nem elegendő önmagában a gyógytorna?

A gyógytorna fontos része lehet a kezelésnek, de bizonyos helyzetekben önmagában nem elegendő.

Ha például a gerincferdülés:

• jelentősebb mértékű,
• a növekedés során fokozódik,
• rövid idő alatt romlik,
• vagy a további rosszabbodás kockázata magasabb,

akkor más kezelési lehetőség is szóba kerülhet.

Ilyen lehet például a fűzőkezelés, ritkább esetben pedig műtéti megoldás.

A gyógytorna fontos eszköz, de nem helyettesít minden más kezelési lehetőséget.

Miért fontos előtte a pontos vizsgálat?

Ha még nem tisztázott, hogy egyszerű tartáshibáról vagy valódi gerincferdülésről van-e szó, nem érdemes automatikusan ugyanazt a tornát elkezdeni.

A vizsgálat során fontos lehet megítélni:

• a vállak és lapockák helyzetét,
• a törzs szimmetriáját,
• a medence helyzetét,
• a gerinc mozgását,
• az előrehajláskor látható eltéréseket,
• és a gyermek aktuális növekedési szakaszát.

Ha szükséges, ezek alapján dönthető el, kell-e további vizsgálat vagy képalkotás.

A korai felismerés szempontjairól a „Hogyan ismerhető fel időben a gerincferdülés?” című Tudástár-cikkben írtam részletesebben.

Miért nem elég egy interneten talált gyakorlatsor?

Mert ugyanaz a gyakorlat nem minden gyermeknek megfelelő.

Egy általános tartásjavító torna és egy strukturális scoliosis célzott kezelése nem ugyanaz.

A célzott gyógytorna során az adott eltéréshez és a gyermek állapotához igazítva határozható meg:

• mely mozgások szükségesek,
• milyen korrekciós helyzeteket kell megtanulni,
• mely területek erősítése fontos,
• milyen gyakran érdemes gyakorolni,
• és hogyan kell a programot a növekedéshez igazítani.

A célzott gyógytorna nem egyszerűen „torna”, hanem egy adott problémához felépített mozgásterápia.

Mennyi ideig szükséges tornázni?

Erre nincs minden gyermekre érvényes válasz.

Tartáshiba esetén lehet, hogy néhány hónap célzott foglalkozás után a hangsúly egyre inkább az önálló mozgásra és rendszeres sportolásra kerül.

Gerincferdülésnél viszont hosszabb követés és rendszeres gyógytorna is szükséges lehet, különösen a növekedési időszakban.

A hatás szempontjából nemcsak az számít, hogy jár-e a gyermek gyógytornára, hanem az is, hogy az otthoni feladatokat mennyire következetesen végzi.

A heti egy gyógytorna-alkalom önmagában általában nem helyettesíti a rendszeres otthoni gyakorlást.

A sport helyettesítheti a gyógytornát?

Nem mindig.

A rendszeres sport nagyon fontos a gyermekek fejlődésében.

Javítja az erőt, az állóképességet, a koordinációt és az általános mozgáskészséget.

Ugyanakkor egy célzott gyógytorna más célt szolgálhat.

Ha konkrét tartási vagy gerinceltérés miatt speciális korrekcióra van szükség, azt egy általános sport nem feltétlenül helyettesíti.

A kettő azonban sok esetben jól kiegészítheti egymást.

Milyen sportot válasszon a gyermek?

Általában nem létezik egyetlen „legjobb” sport a gerinc vagy a tartás szempontjából.

A legfontosabb, hogy a gyermek rendszeresen mozogjon, és olyan aktivitást válasszon, amelyet szívesen végez.

Lehet például:

• úszás,
• kerékpározás,
• futás,
• labdajáték,
• torna,
• tánc,
• vagy más rendszeres mozgásforma.

Speciális gerinceltérés esetén azonban érdemes a mozgást az adott állapothoz igazítani.

A gyógytorna és a sport nem egymás helyett állnak. Sok esetben éppen együtt működnek jól.

Mire érdemes figyelni a gyógytorna során?

Fontos lehet megfigyelni:

• érti-e a gyermek a gyakorlatokat,
• helyesen tudja-e végrehajtani őket,
• rendszeresen végzi-e otthon,
• változik-e a testtartása és mozgáskontrollja,
• jelentkezik-e fájdalom,
• növekedés közben szükséges-e módosítani a programot.

Gyermekeknél különösen fontos, hogy a torna ne csak elméletben legyen megfelelő.

Olyan programra van szükség, amelyet a gyermek életkorának megfelelően meg tud tanulni, és hosszabb távon is képes végezni.

Mikor szükséges kontrollvizsgálat?

Kontroll indokolt lehet, ha:

• a gyermek gyorsan növekszik,
• ismert gerincferdülése van,
• az aszimmetria fokozódni látszik,
• új panasz jelentkezik,
• a gyógytorna mellett is változik az eltérés,
• vagy a kezelési terv módosítása válhat szükségessé.

A kontroll célja nemcsak az, hogy megállapítsuk, „jobb vagy rosszabb lett-e”.

Azt is érdemes értékelni, hogyan változott a gerinc, a testtartás és a funkció a növekedéssel együtt.

Mikor érdemes mielőbb orvoshoz fordulni?

Gyorsabb kivizsgálás indokolt lehet, ha a tartási vagy gerinceltéréshez:

• erős vagy tartós fájdalom,
• éjszakai fájdalom,
• járászavar,
• izomgyengeség,
• érzészavar,
• lábba sugárzó panasz,
• vagy gyorsan romló deformitás társul.

Ezek nem tipikus jellemzői egy egyszerű tartáshibának.

Ilyen esetben nem érdemes kizárólag tornával próbálkozni anélkül, hogy tisztáznánk a panasz okát.

Ortopédiai szemlélet

Gyermekkorban könnyű minden tartási eltérésre ugyanazt a választ adni: „menjen gyógytornára”.

Pedig először azt kell eldönteni, hogy mi az, amit kezelni szeretnénk.

Számomra nem az a kérdés, hogy általában jó-e a gyógytorna, hanem az, hogy az adott gyermeknél milyen céllal, milyen formában és mennyi ideig lehet valóban hasznos.

A jó gyógytorna nem általános gyakorlatsor, hanem a növekedéshez, az eltérés típusához és a gyermek aktuális működéséhez igazított kezelés.

Gyakori kérdések

Minden rossz tartású gyermeknek kell gyógytorna?

Nem feltétlenül.

Sokszor a rendszeres mozgás és a megfelelő fizikai aktivitás is sokat segít. Kifejezettebb vagy tartós funkcionális eltérés esetén azonban célzott gyógytorna indokolt lehet.

Gerincferdülésnél elég csak úszni?

Nem feltétlenül.

Az úszás jó mozgásforma lehet, de egy valódi scoliosis célzott kezelését nem minden esetben helyettesíti.

A gyógytorna ki tudja egyenesíteni a gerincet?

Nem feltétlenül, és nem minden esetben ez a kezelés reális célja.

A kezelés célja függ a görbület típusától, mértékétől és a gyermek növekedési állapotától. Fontos lehet a görbület romlásának mérséklése, valamint a funkció és a testkontroll javítása is.

Mennyi idő után látható eredmény?

Ez egyénenként változik.

A változás függ az eltéréstől, a növekedéstől, a gyakorlatok rendszerességétől és attól is, milyen célt tűztünk ki.

Ha nem fáj a gyermek háta, akkor is lehet szükség gyógytornára?

Igen.

A gerincferdülés és bizonyos tartási eltérések fájdalom nélkül is jelen lehetnek. A kezelés szükségességét ezért nem kizárólag a fájdalom dönti el.

Összefoglalás

Tartáshiba és gerincferdülés esetén a gyógytorna fontos és hasznos kezelési lehetőség lehet, de nem minden gyermeknek ugyanarra a tornára van szüksége.

A megfelelő kezeléshez először tisztázni kell, milyen eltérés áll a háttérben, hogyan változik a növekedéssel, és mi a kezelés konkrét célja.

Nem az a cél, hogy minden gyermeket „egyenesebbre tornáztassunk”, hanem hogy ott alkalmazzunk célzott gyógytornát, ahol az valóban hozzájárulhat a funkció, a mozgáskontroll és az adott gerinceltérés kezelésének javításához.

Kapcsolódó cikkek