Fáj valami mozgás közben, és rögtön felmerül a kérdés: megsérült?

Ez teljesen érthető gondolat.

A kettő közötti különbség megértése sokat segíthet abban, hogy ne ijedjünk meg minden fájdalomtól, de azt is felismerjük, amikor valóban indokolt kivizsgálni a panaszt.

Mit jelent a sérülés?

Sérülésről akkor beszélünk, amikor egy szövet valamilyen terhelés vagy külső behatás következtében károsodik.

Ez érinthet például:

• csontot,
• izmot,
• ínt,
• szalagot,
• porcot,
• vagy más mozgásszervi képletet.

Sérülés történhet hirtelen, például egy esés, rossz lépés vagy ütközés során.

Más esetben ismételt túlterhelés vezethet ahhoz, hogy egy szövet már nem tud megfelelően alkalmazkodni a terheléshez.

A sérülés tehát elsősorban egy szöveti esemény.

Mit jelent a fájdalom?

A fájdalom ennél összetettebb.

A fájdalom összetett érzékelési élmény, amely gyakran védelmi szerepet tölt be, és arra késztet bennünket, hogy figyelmet fordítsunk egy adott testrészre vagy helyzetre.

Ez együtt járhat valódi szöveti sérüléssel.

De nem mindig.

A fájdalom erősségét és fennmaradását több tényező is befolyásolhatja, például:

• az adott terület aktuális érzékenysége,
• a korábbi sérülések,
• a terhelés mennyisége,
• a regeneráció,
• az alvás,
• a stressz,
• és az, hogy az idegrendszer hogyan értékeli az adott mozgást vagy terhelést.

A fájdalom tehát nem egy egyszerű „károsodásmérő”.

Lehet fájdalom sérülés nélkül?

Igen.

Ez az egyik legfontosabb különbség.

Egy szövet érzékennyé válhat úgy is, hogy nincs benne jelentős friss károsodás.

Például túlterhelés után előfordulhat, hogy egy ín vagy ízület fájdalmassá válik, miközben nem történt szakadás vagy más komoly sérülés.

Ilyenkor a terhelés meghaladhatta azt, amit az adott terület abban az időszakban jól tolerált.

A túlterhelés jelentéséről a „Mit jelent a túlterhelés valójában?” című Tudástár-cikkben írtam részletesebben.

Lehet sérülés kevés fájdalommal?

Igen.

A fájdalom erőssége nem mindig mutatja meg pontosan egy sérülés súlyosságát.

Egyes sérülések kezdetben meglepően kevés panaszt okozhatnak.

Máskor egy kisebb elváltozás is nagyon fájdalmas lehet.

Ezért önmagában abból, hogy „mennyire fáj”, nem lehet biztosan megmondani, mennyire súlyos a szöveti eltérés.

A fájdalom intenzitása és a sérülés mértéke között nincs mindig egyenes arány.

Miért fájhat valami akkor is, ha a képalkotó nem mutat komoly eltérést?

Ez gyakori helyzet.

A betegnek valódi fájdalma van, de a röntgen vagy MRI nem mutat olyan eltérést, amely teljesen megmagyarázná a panasz erősségét.

Ez nem jelenti azt, hogy a fájdalom „nem valódi”.

A képalkotó vizsgálatok elsősorban anatómiai eltérésekről adnak információt.

A fájdalom viszont nem kizárólag az anatómiai képből alakul ki.

A terhelés, a szövetek érzékenysége, az idegrendszer működése és a korábbi tapasztalatok is szerepet játszhatnak benne.

Ezért sem mindig elegendő kizárólag a leletből kiindulni.

A képalkotás szerepéről és arról, miért nem minden fájdalom esetén ez az első lépés, a „Mikor szükséges képalkotó vizsgálat?” című Tudástár-cikkben írtam részletesebben.

És fordítva: lehet eltérés fájdalom nélkül?

Igen.

Képalkotó vizsgálatokon gyakran láthatók olyan eltérések, amelyek egyáltalán nem okoznak panaszt.

Ilyen lehet például bizonyos kopásos, degeneratív elváltozások egy része.

Ez különösen az életkor előrehaladtával gyakori.

Ezért az sem igaz, hogy minden, ami a röntgenen vagy MRI-n látható, biztosan a fájdalom oka.

A porckopás és a tünetek kapcsolatáról a „Mit jelent az ízületi porckopás?” című Tudástár-cikkben olvashat részletesebben.

Mit jelent, ha mozgás közben fáj?

A mozgásra jelentkező fájdalom nem automatikusan jelent sérülést.

Sok esetben arra utal, hogy az adott mozgás vagy terhelés jelenleg meghaladja azt a szintet, amelyet az érintett terület jól tolerál.

Fontos megfigyelni:

• melyik mozdulat váltja ki,
• mekkora terhelés után jelentkezik,
• mennyi ideig marad fenn,
• hogyan reagál pihenésre,
• és hogyan változik napról napra.

Ha egyre kisebb terhelésre kezd fájni, vagy a panasz fokozódik, annak már nagyobb jelentősége lehet.

A terhelésre és nyugalomban jelentkező fájdalom különbségeiről a „Mit jelent, ha terhelésre fáj – és ha nyugalomban?” című Tudástár-cikkben írtam részletesebben.

Mikor valószínűbb, hogy valóban sérülés történt?

Sérülés lehetősége erősebben felmerülhet, ha:

• egy konkrét mozdulat vagy baleset előzte meg a panaszt,
• pattanást vagy szakadásszerű érzést tapasztalt,
• hirtelen alakult ki jelentős fájdalom,
• gyors duzzanat jelentkezik,
• bevérzés alakul ki,
• jelentősen csökken az erő,
• instabilitásérzés jelenik meg,
• vagy az adott végtag nem terhelhető megfelelően.

Ezek sem jelentik minden esetben ugyanazt a sérülést, de indokolhatják a részletesebb vizsgálatot.

Mikor inkább túlterheléses fájdalomra gondolunk?

Túlterheléses panasz esetén gyakran nincs egyetlen jól meghatározható sérülési pillanat.

A fájdalom inkább fokozatosan jelenik meg.

Jellemző lehet például:

• az utóbbi időben megnövekedett edzésterhelés,
• több gyaloglás vagy fizikai munka,
• új sport elkezdése,
• hosszabb kihagyás utáni visszatérés,
• ismétlődő mozgás,
• vagy kevés regeneráció.

A panasz kezdetben csak nagyobb terhelésnél jelentkezhet, majd később kisebb aktivitás is kiválthatja.

Ez nem feltétlenül ugyanaz, mint egy hirtelen traumás sérülés.

Miért nem érdemes minden fájdalmas területet külön kezelni?

Mert a fájdalom helye nem mindig azonos a probléma teljes okával.

Egy térdpanasz kialakulásában szerepet játszhat például a csípő, a boka, az izomerő vagy a terhelés módja.

Egy vállfájdalomnál pedig fontos lehet a lapocka és a törzs működése is.

Ezért a kezelés során nemcsak azt érdemes megkérdezni, hogy hol fáj, hanem azt is, hogyan működik az egész mozgásrendszer.

Erről a „Miért nem elég a fájdalom helyét kezelni?” című Tudástár-cikkben olvashat részletesebben.

Mire érdemes figyelni?

Hasznos lehet megfigyelni:

• történt-e konkrét sérülés,
• hirtelen vagy fokozatosan kezdődött-e,
• hol jelentkezik a fájdalom,
• milyen mozgás váltja ki,
• jelentkezett-e duzzanat,
• van-e bevérzés,
• csökkent-e az erő,
• romlott-e a mozgástartomány,
• terhelhető-e az adott végtag,
• hogyan változik a panasz az idő múlásával.

Sokszor maga a folyamat segít elkülöníteni egy akut sérülést egy túlterheléses vagy átmeneti fájdalomtól.

Mikor érdemes ortopéd orvoshoz fordulni?

Érdemes kivizsgálást kérni, ha:

• a fájdalom több héten keresztül fennáll,
• rendszeresen visszatér,
• fokozatosan erősödik,
• csökken a terhelhetőség,
• beszűkül a mozgás,
• jelentős erőcsökkenés jelentkezik,
• sántítás vagy instabilitás alakul ki,
• vagy nem egyértelmű, hogy egyszerű túlterhelésről vagy sérülésről lehet-e szó.

A fizikális vizsgálat sokszor segít eldönteni, hogy szükség van-e további képalkotó vizsgálatra vagy más kezelésre.

Mikor érdemes mielőbb orvoshoz fordulni?

Gyorsabb kivizsgálás indokolt lehet, ha:

• nagyobb sérülés történt,
• a végtag nem terhelhető,
• látható deformitás alakult ki,
• gyorsan jelentős duzzanat jelentkezik,
• hirtelen nagymértékű erővesztés lép fel,
• az ízület elakad vagy kifejezetten instabillá válik,
• erős fájdalomhoz láz vagy általános rosszullét társul,
• vagy érzészavar, zsibbadás, illetve új neurológiai tünet jelentkezik.

Ilyen helyzetben nem érdemes pusztán megfigyeléssel várni.

Mit lehet addig tenni?

Ha nincs súlyos sérülésre utaló jel, sok esetben nem szükséges minden mozgást teljesen abbahagyni.

Érdemes inkább:

• átmenetileg csökkenteni a fájdalmat egyértelműen kiváltó terhelést,
• megtartani a jól tolerálható mozgásokat,
• figyelni, hogyan reagál az adott terület a terhelésre,
• majd fokozatosan visszaépíteni az aktivitást.

A teljes pihenés nem minden panasz esetén gyorsítja a javulást.

A cél általában nem a teljes mozdulatlanság, hanem annak megtalálása, milyen terhelést tolerál még jól az adott terület, és hogyan lehet ezt fokozatosan továbbépíteni.

Fájdalom mellett szabad mozogni?

Erre nincs minden helyzetre érvényes igen vagy nem válasz.

Enyhe, kiszámítható terhelési fájdalom mellett sok esetben megtartható bizonyos aktivitás.

Más a helyzet azonban, ha:

• friss sérülés történt,
• jelentős duzzanat van,
• instabil az ízület,
• gyorsan romlik a panasz,
• vagy a mozgás jelentős funkcióvesztéssel jár.

Ezért nemcsak a fájdalom meglétét, hanem annak mintázatát és következményeit is érdemes figyelembe venni.

Ortopédiai szemlélet

A fájdalom és a szöveti sérülés közé nem lehet mindig egyenlőségjelet tenni.

Ez azért fontos, mert könnyen két hibás következtetésre is juthatunk.

Az egyik, hogy minden fájdalomtól megijedünk, és teljesen leállunk a mozgással.

A másik, hogy minden fájdalmat figyelmen kívül hagyunk, mert „biztos csak túlterhelés”.

Számomra az a fontos, hogy megértsük: történt-e valódi sérülés, hogyan változott az adott terület működése és terhelhetősége, és mit jelez valójában a fájdalom az adott helyzetben.

A cél nem a fájdalom mindenáron történő elkerülése, hanem annak megfelelő értelmezése.

Gyakori kérdések

Ha fáj, akkor biztosan megsérült valami?

Nem.

A fájdalom kialakulhat jelentős szöveti sérülés nélkül is, például túlterhelés vagy átmeneti érzékenység miatt.

Ha nagyon fáj, akkor biztosan nagy a sérülés?

Nem feltétlenül.

A fájdalom erőssége és a sérülés mértéke nem mindig áll egymással egyenes arányban.

Ha az MRI nem mutat komoly eltérést, akkor miért fáj?

A fájdalom nem kizárólag a képalkotón látható anatómiai eltérésekből ered.

A szövetek érzékenysége, a terhelés és az idegrendszer működése is szerepet játszhat benne.

Szabad sportolni, ha enyhén fáj?

Bizonyos esetekben igen, de a terhelést érdemes a panaszhoz igazítani.

Ha a fájdalom fokozódik, duzzanat vagy funkcióromlás jelentkezik, érdemes kivizsgálni.

Honnan tudom biztosan, hogy sérülés történt?

Otthon ezt nem mindig lehet biztosan eldönteni.

Egy konkrét trauma, hirtelen erővesztés, duzzanat, instabilitás vagy terhelési képtelenség erősebben felveti a sérülés lehetőségét, de a pontos megítéléshez fizikális vizsgálat is szükséges lehet.

Összefoglalás

A fájdalom és a sérülés nem ugyanaz.

A sérülés egy szövet károsodását jelenti, míg a fájdalom egy összetettebb érzékelési élmény, amely sérülés mellett, de jelentős szöveti károsodás nélkül is kialakulhat.

Ezért a fájdalom erősségéből önmagában nem lehet megmondani, mennyire súlyos a probléma.

Nem az a legfontosabb kérdés, hogy „ha fáj, akkor megsérült-e”, hanem az, hogy mi történt, hogyan változott a funkció és a terhelhetőség, és milyen mintázatot mutat a panasz az idő során.

Kapcsolódó cikkek